A koncepciók gyakoriságfüggő megváltozása

Ebben a kutatásban a fogalmak gyakoriságfüggő megváltozásával foglalkoztak a Harvard Egyetem pszichológusai – http://science.sciencemag.org/content/360/6396/1465

Én pedig megpróbáltam röviden összefoglalni a lényeget:

A koncepció vagy fogalom a világ valamely dolgáról alkotott elképzelés. Legtöbbünknek például van fogalma mondjuk az almáról vagy a szeretetről. Egy érdekes jelenség a fogalmakkal kapcsolatban, hogy a különböző eseményeket, ingereket attól függően soroljuk ezen fogalmak alá, hogy az adott fogalomnak milyen más megnyilvánulásaival találkoztunk már életünkben vagy a közelmúltban. Például napjainkban az agresszió fogalma társadalmi szinten is kezd átalakulni: 1960-ban még provokálatlan fizikai támadásként definiálták, azonban manapság már akár egy dühös pillantást vagy egy kellemetlen megjegyzést is agressziónak tekintenek. Ezt a jelenséget, a koncepció gyakoriságfüggő megváltozásának nevezik, mivel feltehetőleg azért következik be, mert az adott fogalomhoz eredetileg sorolt események előfordulása ritkábbá válik.

A Harvard Egyetem kutatói kísérletesen is kimutatták a koncepciók gyakoriságfüggő megváltozását és azt is megvizsgálták, hogy mennyire stabil és mennyire általános ez a jelenség. Az első néhány kísérletben a résztvevők egy számítógép monitorján megjelenő ingereket figyeltek. Az ingerek színes körök (teljesen kékek, teljesen lilák vagy a kettő közötti számtalan színátmenet valamelyikének megfelelők) voltak. A résztvevőknek egy billentyű lenyomásával kellett jelezniük, hogy az adott kört inkább kéknek vagy inkább lilának tartják és ezt 1000 alkalommal ismételték meg. Az első 200 próbán nagyjából azonos gyakorisággal jelentek meg a két színkategóriához sorolható körök, azonban a későbbiekben egyre csökkent a kék ingerek mennyisége. A kék körök ritkulásának hatására a résztvevők az utolsó 200 próbán már olyan árnyalatokat is kéknek ítéltek, amiket a kísérlet elején még a lilák közé soroltak.

dots

A vizsgálatban használt ingerek egy része (Forrás: Levari és mtsai., 2018; Science).

A résztvevők válaszai arra utalnak, hogy náluk is végbement a gyakoriságfüggő koncepcióváltozás: az igazán kék ingerek megritkulása miatt az eredetileg inkább lilának talált árnyalatokat is kéknek ítélték. A kutatók ezután azt akarták kideríteni, hogy mennyire stabil ez a jelenség, változtat-e valamit az eredményeken, ha résztvevőket informálják a manipulációról. A következő kísérlet résztvevőit előre figyelmeztették, hogy a kék pöttyök mennyisége le fog csökkenni a próbák során, azonban a résztvevőknél ezen információ birtokában is megjelent a gyakoriságfüggő koncepcióváltozás. A következő kísérletben már kifejezetten megkérték a résztvevőket, hogy igyekezzenek konzisztensen kategorizálni, tehát például ha egy árnyalatot a kísérlet elején lilának ítélnek, azt a kísérlet végén is igyekezzenek lilának kategorizálni. Ebben az esetben is megjelent a hatás, sőt, még akkor sem tűnt el, amikor a résztvevőknek pénzbeli jutalmat ajánlottak fel a következetes kategorizálásért.

Hogy megvizsgálják a jelenség általánosságát, más ingerekkel is hasonló vizsgálatokat végeztek. Ezekben a kísérletekben érzelmeket kifejező arcokat és kísérleti terveket kellett értékelniük a résztvevőknek. Az egyik feladatban a fenyegető arcok számát csökkentették és a résztvevők ennek hatására a korábban semlegesnek ítélt arcokat is a fenyegető kategóriába helyezték. A fikcionális kísérletek tervezeteinek értékelése aszerint történt, hogy a leírt eljárások mennyire etikusak. Ebben a feladatban az etikailag kifogásolható kísérleti elrendezések száma csökkent le, a résztvevők ennek hatására az egyébként elfogadhatónak tartott kísérleteket is „megvétózták”.

A gyakoriságfüggő koncepcióváltozás tehát meglehetősen stabil és viszonylag általános, többféle fogalom esetén is kimutatható jelenség. A kísérletek alapján úgy tűnik, hogy nem lehet egy kis odafigyeléssel megakadályozni, sőt a külső jutalmak által nyújtott motiváció sem sokat segít ebben. Vajon tényleg elkerülhetetlen a koncepciók gyakoriságfüggő megváltozása? Mit jelenthet ez a társadalomra nézve?

Ez a cikk az Élet és Tudomány 2018/47. számában jelent meg.