Új eredmények az agyi érkatasztrófáról

Az agyi érkatasztrófa, vagy stroke (’sztrók’) az egyik leggyakoribb halálok világszerte, de a túlélők életét is jelentősen megnehezítheti, hiszen az agyi neuronok pusztulása miatt nem ritkán súlyos hiányosságokkal kell megbírkózniuk. Egy új vizsgálat azt a korábbi feltételezést támasztotta alá, hogy a stroke jelentős rizikófaktora a légszennyezés, egy másik pedig arra mutatott rá, hogy az agyi érkatasztrófa következtében lezajló idegsejtpusztulás mértékét egy régóta ismert vegyület lecsökkentheti.

Agyi érkatasztrófa régen és most

Az agyi érkatasztrófa, vagy népiesen szélütés, ahogy azt az elnevezései is sejtetik, hirtelen jelentkezik, ám nagyon sokféleképpen jelenhet meg. Egyik esetben látáskiesés, máskor beszédzavar, vagy épp részleges bénulás áll be hatására. A jelenség már az ókori orvosok számára is ismert volt. Hippokrátész például a hirtelen beálló bénulásra figyelt fel és ’apoplexia’-ként utalt rá, ami szó szerint erőszakos leütést jelent. Noha ebből könnyen következtethetnénk arra, hogy a dolgot természetfeletti, talán isteni büntetésnek tartotta, mint az ókori civilizációk általában, valószínűleg Hippokrátész inkább a tünetek megjelenésének módjára utalt ezzel az elnevezéssel. A szélütés hátterében már Hippokrátész is az agyba tartó létfontosságú szellemi energia áramlásának akadályozását tartotta és ezt az elképzelést római utóda, Galénosz is továbbvitte, ami garantálta, hogy a II. századtól egészen a XVII. századig ez legyen a meghatározó teória.

Johann Jakob Wepfer aztán a XVII. század derekán elsőként írta le, hogy a szélütést szenvedett betegek agyában időnként vérömleny található, máskor az agyi artériák elzáródása mutatható ki. Wepfer tehát tulajdonképpen azonosította az agyi érkatasztrófa két fő típusát, az ún. haemorrhagiás és az iszkémiás stroke-ot. Neki és másoknak köszönhetően mára már biztosan tudjuk, hogy az agyi érkatasztrófa során az agy bizonyos területeinek normális vérellátása esik ki. Ezt tehát okozhatja az, hogy az adott területet ellátó vérér elzáródik (iszkémiás stroke), vagy hogy fala átszakad (haemorrhagiás stroke). Az agyi érkatasztrófa tünetei az érintett agyterület funkcióitől függnek: a mozgatókéreg érintettsége esetén például izomgyengeség vagy bénulás léphet fel, míg a látókéreg vérellátásának kiesése látótérkiesést okozhat. Agytörzsi érintettség esetén például az agyidegekhez köthető zavarok léphetnek fel: egyensúlyvesztés (halló- és egyensúlyérzékelő ideg), vagy például a nyelv bénulása (nyelv alatti ideg).

stroke
Az agyi érkatasztrófa két fő típusa: balra az iszkémiás, jobbra a haemorrhágiás stroke (Forrás: strokeinfo.org).

Az agyi érkatasztrófa gyakorisága és rizikófaktorai

Az agyi érkatasztrófa világszerte a második leggyakoribb halálok, a 2010-es években évente átlagosan 5-6 millió emberéletet követelt. Az iszkémiás agyi érkatasztrófa közel 90 %-át teszi ki az összes esetnek. Ennek hátterében az állhat, hogy az erek falán képződő lerakódások miatt záródik el egy ér, vagy az érrendszer más pontján kialakult rög szabadul el és tömíti el valamelyik agyi ütőeret. A haemorrhágiás agyi érkatasztrófa az ütőerek falának átszakadásával alakulhat ki, ekkor a vér kiömlik az erekből, és nem jut el a távolabbi ágakhoz. Az agyi érkatasztrófák hátterében tehát az érrendszer falának elváltozásai állnak, melyek az átmérő és/vagy a rugalmasság csökkentése révén járulnak hozzá a járat elzáródásához vagy a fal átszakadásához. Nem is meglepő ezek alapján, hogy a stroke legfontosabb rizikófaktorai a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás és a mozgásszegény életmód.

Érdekes módon már több vizsgálat is összefüggésbe hozta az agyi érkatasztrófát a légszennyezéssel: számos epidemiológiai kutatás mutatta már ki, hogy a nagyméretű (>2.5 µm) szemcséket tartalmazó légszennyezés fokozza a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét, és az agyi érkatasztrófa bekövetkezésének valószínűségét is. A kutatások azonban kivétel nélkül Észak-Amerikában, illetve Európában zajlottak, ahol a légszennyezés viszonylag kicsi. A világ más részein azonban jóval magasabb lehet ez az érték, köztük például Kínában. Az új éppen itt kezdődött, 28 évvel ezelőtt, és ez idő alatt majdnem 120 000 ember egészségügyi adatait gyűjtötték össze. Ezt összevetették a kísérleti személyek légszennyezésnek való kitettségével: ehhez a NASA légszennyezettségi adatait és a kísérleti személyek lakhely adatait használták. A kutatók kontrolláltak egyéb rizikófaktorokra, mint az életkor, nem, testtömeg index és dohányzás. Az eredmények szerint a légszennyezés jelentős mértékben befolyásolta az agyi érkatasztrófa bekövetkezésének valószínűségét.

Érdemes megemlíteni, hogy Kínában a légszennyezettség mértéke többszöröse a WHO által meghatározott határértéknek. A légszennyezés és az érrendszeri problémák közötti összefüggés magyarázatára több elképzelés is van. Egyrészt lehetséges, hogy a tüdőben képzett lerakódások aktiválják az immunrendszert, a hatás pedig kiterjed az érrendszerben keringő immunsejtekre is, ami krónikus készültséget idéz elő, tulajdonképpen a stresszhez hasonló módon károsítja az érrendszert: a fokozott vércukorszint növeli az oxidatív stresszt, ami közvetlenül károsítja az erek falát, illetve minőségi változást idéz elő a keringő zsírokban, ami fokozza azok lerakódásának esélyét. Ezen felül a szemcsék akár maguk is bekerülhetnek a véráramba és lerakódhatnak az erek falain, továbbá az autonóm idegrendszer működését is befolyásolhatják, ami az erek összehúzottságát és a szívritmust is szabályozza, melyek végső soron a vérnyomást határozzák meg.

china
Kínában, főleg a nagyvárosokban, igen súlyos a légszennyezettség (Forrás: chinadaily.com).

A stroke kezelése

Az agyi érkatasztrófa 10-20 százalékban halálos, a túlélők háromnegyede jelentős defecittel kell szembenézzen az eset után. Ez annak a következménye, hogy a vérellátás hiányában az érintett idegsejtek elpusztulnak. Éppen ezért központi fontosságú a lehető leggyorsabb ellátás. Az iszkémiás esetekben a rög feloldása, eltávolítása az első lépés, míg a haemorrhágiás esetben a vérömleny leszívása lehet fontos, amennyiben a nagysága miatt ez indokolt. Az idegszöveti károsodás azonban nem csak a vérellátás kiesésének következménye, hanem feltehetőleg az emiatt beinduló immunfolyamatok is okozhatják.

A stroke-ot követően a helyi makrofágok nekilátnak az elpusztult idegsejtek eltakarításának. A makrofágok az agy takarítói, mobilis, bekebelezésre képes sejtek, amelyek felveszik az elpusztult sejtek darabjait. Egy új kutatás szerint a makrofágok tevékenységének felerősítése lecsökkentheti a sejtpusztulást. A makrofágok felszínén megjelenő egyik receptor szerepét már kimutatták a gyulladás lefolyásának felgyorsításában, a kutatók pedig ezúttal a kísérleti egereknél mesterségesen előidézett agyi érkatasztrófa miatt elpusztult idegsejtek feltakarításában játszott szerepét vizsgálták. A receptor működésképtelen formáját kifejező egereknél jóval nagyobb mértékű volt a sejtpusztulás, mint a normális állatoknál, ráadásul a receptort aktiváló vegyület (a bexarotén, amit egyébként jelenleg limfóma kezelésében használnak) a normális egereknél is lecsökkentette a sejtpusztulás mértékét. Ez arra utal, hogy a makrofágok tevékenységének serkentése lecsökkentheti a sejtpusztulás mértékét agyi érkatasztrófa után, feltehetőleg úgy, hogy minimalizálja az immunaktiváció következményeként elpusztuló neuronok számát. A gyógyszer tehát a későbbiekben fontos lehet az agyi érkatasztrófa azonnali kezelésében.

Összességében tehát az új vizsgálatok arra világítottak rá, hogy a légszennyezés jelentősen növelheti az agyi érkatasztrófa kialakulásának valószínűségét, illetve a bexarotén hatásos szer lehet az agyi érkatasztrófa neuron-ölő hatásának visszaszorításában.

Ez a cikkem az Élet és Tudomány 2020/15. számában jelent meg.

Források:

https://www.nature.com/articles/s41582-020-0322-x

https://www.nature.com/articles/s41582-020-0315-9